Szép napot!
Nyílt levél a Szövetség minden tagjához...!
Ha egy oktató családi, munkahelyi vagy bármely más okból befejezi oktatói munkáját, azt CSAK becsületesen szabad intézni. Ha van benne BECSÜLET... és megértett valamit a Kungfuból, annak szellemi tanításából! Ha valóban munkahelyi, családi oka van a lemondásának... s nem valami egészen más...! S nem hazudik...! Mert mint tudjuk, aki hazudik, az lop is...!
Különösen azok felé nem szép mellébeszélni, akiknek MINDENT köszönhet. Mert lehetőséget... támogatást... fokozatot... tudást... iskolaalapítást... megélhetést... a Szövetségtől kapott! Bizony...!
Ha másképp alakul az élete akkor személyesen eljön, /NEM Telefonon/ elköszön, leadja az iskolát, segít az utódjának a folytatásban, megköszöni azt, amit kapott. És ha az élete rendeződik, visszatérhet és folytathatja a szakmai munkát!Nem lázítja a diákokat kitalált abszurd történetekkel, saját magát vétlen áldozatnak, vagy meg nem értett zseninek beállítva! Mert minden oktatónak van még mit tanulnia... ha TÉNYLEG tanulni akar!
Nem próbálja a klubbot elráncigálni kamu szövetségekbe, hanem a Kung Fu-ban kötelező tiszteletadás mellet - mert fokozatától függetlenül - EMBER és TANÍTVÁNY MARAD a szó nemes és igaz, tiszta értelmében.
Ha kóklerságra adja a fejét, pont azokat a mestereket, tanítványokat veri át, akik bíztak és hittek az ő emberi és szakmai tisztességében! S MINDÍG a távozáskor derül ki, mesterek és tanítványok számára, hogy a sok-sok tréningen történő meghajlás a mesterek képe felé, az szívből jött-e vagy csak jól megfontolt érdekből... semmi másból!
Volt e valós lelki tartalma, vagy csak nagy üres koreográfia egészen más célok érdekében! Meghajlás nem csak derékban, hanem szívben is, mert ez a mesterek iránt érzett tiszteletet és hálát, ragaszkodást fejezi ki a Kungfuban! Mert az oktató tudja a legjobban, még ha mélyen hallgat is róla, hogy ilyenkor az a szerencsétlen elcsalt tanítvány, az aki mindent elveszít majd... fokozatot, tagságát, eddigi munkájának összes hivatalos értékét, Világszövetségi hátteret, érvényes mesterré válás lehetőségét... GARANTÁLT szakmai előrelépést, Leung Ting Nagymesterrel való találkozást... stb, stb...! Minden odalessz...!
De egy nap az elcsalt tanítványok rádöbbennek majd erre, és csalódottan, vérző szívvel ugyanazt teszik majd, amit az oktatójuk tett: egyesével, kettesével el fognak tűnni a kóklerré lett klubból! MERT mindig ez a vége! S ezekért az ÁRTATLAN, tiszta szándékú fehér pólósokért fáj a szívem igazán... Mert ők csak ÁLDOZATOK! A fehérpólósok... Ők azok, akik jönnek, tanulnak, s mindig érzem a szeretetüket bárhol járjak is a világban. ŐK... Akik soha semmi rosszat nem tettek a Wing Tsun és a Szövetség ellen. SOHA... SEMMIT...!
Ezek a tanítványok mindig mindenben számíthatnak rám és a Szövetség jóérzésű mestereinek támogatására!!! Ugyanis attól az oktatótól, aki így hálálja meg mindazt amit a Szövetségtől kapott, attól a tanítványai sem számíthatnak sok jóra!
Ilyen esetben mindenki számára egyértelművé válik, hogy az oktatót csak és kizárólag az anyagi haszonszerzés vezérli, nem pedig az emberi tisztesség, szakmai alázat és a becsület, amivel tartozik a tanítványai és a Szövetség felé!!!
Ebben az esetben azonban az ilyen oktató nemhogy a fekete polót, de még a fehér polót sem érdemli meg! MÉG a fehéret sem...!
Máday Norbert 8. mesterfokozat
28.év Leung Ting Wing Tsun
A Wing Tsun magyarországi meghonosítója